Esszéírás a biológia érettségin

Segítség az emelt szintű biológia esszéhez

• Az esszéfeladat mindig a feladatsor végén található, és A illetve B opció közül lehet választani. A feladat 20 pontot ér, amely általában 10 pontos tesztből és 10 pontos esszéből áll. A téma általában embertan, ökológia  vagy növénytan. 
   

• A biológia esszé nem követel meg szigorú formai felépítést (mint például a magyar vagy történelem esszé), mivel itt a tartalom és a pontos kifejezések számítanak. A javítás kulcsszavak alapján történik, nem a stílus vagy a felépítés alapján.
  
  

• Érdemes 1-2 mondatos bevezetést írni, ami segít bevezetni a témát mert egy rövid bevezetés szebbé és kerekebbé teszi az esszédet.
  Például:
  "Az ökológia az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány, amely segít megérteni az élő rendszerek működését és az emberi tevékenység hatásait."
  vagy
  " A táplálékláncok és táplálékhálók az anyag és energia áramlását mutatják be az ökoszisztémákban, ezáltal alapvető szerepük van az élővilág fennmaradásában." 
  
  

• A feladat mindig pontosan felsorolja, hogy miről kell írni. A zárójelben szereplő pontszámok segítenek arányosan kifejteni a válaszokat. Ha 2 pontot mutat akkor valószínűleg 2 kulcsfogalmat kell oda leírnod hogy megkapd a 2 pontot. Gondolkozz ez alapján.
  
  

• Érdemes vázlatot készíteni a piszkozati lapra, vázlatpontokba szedve annyi elemet, ahány pontot az adott kérdés kér. Ha ez megvan, abból könnyen megírható a végleges szöveg.
  
  

• A rövid, lényegre törő mondatok sokkal jobbak, mint a túl díszes megfogalmazások. A cél, hogy világos, pontos, tényszerű legyen a szöveg — a javítónak is ez segít a legjobban.
  
  

• Kövesd a kérdések sorrendjét a válaszodban! Ez átláthatóbbá teszi a dolgozatot és segíti a javítást is.
  
  

• Ha két dolgot kell összehasonlítani, mindig mutasd be mindkettőt külön-külön, majd utána írj a különbségekről.
  
  

• Ha folyamatot kell bemutatni, azt mindig részletesen írd le:

  Mi áramlik, honnan hová, van-e energiaigény, mi szabályozza stb.
  Például a vizelet képződésénél:

  • a filtráció a glomerulusból a Bowman-tokba történik (plazma víze és kis molekulái átjutnak),

  • a proximális kanyarulatos csatornában nagy része a víznek, ionoknak és glükóznak visszaszívódik (aktív és passzív transzport egyaránt),

  • a Henle-kacsban alakul a medulla ozmotikus gradiens: víz és ionok irányított mozgatása (vékony felszálló rész: ionok diffúziója; vastag felszálló rész: aktív Na⁺/K⁺-pumpa),

  • a disztális kanyarulatos csatorna és a gyűjtőcsatorna finom szabályozása történik (ADH hatására több víz visszaszívódik; aldoszteron növeli a Na⁺ visszaszívást),

  • végül a módosult plazma-összetevők vizeletként a húgyhólyagba jutnak.

  • Fontos megemlíteni az energiaigényt (pl. Na⁺/K⁺-ATPáz aktív transzportja) és a hormonális szabályozást (ADH, aldoszteron), valamint a vérnyomás/filtrációs nyomás szerepét.
    
    

• PLUSZ! Nem érdemes túlizgulni az esszét (meg úgy az egész írásbelit)! Az utóbbi években a kérdések egyre rövidebbek és célzottabbak, a témák pedig jól körülhatárolhatóak. Nem lesz itt baj :)